Experience Testszépítés

Igen, tudjuk is, hogy honnan. Megvan! Az autópályák szélén, a hirdetőplakátról olvassák a fejünkre. Mi meg az élet más területein hangoztatjuk.
“Vállalj felelősséget! Vállalj felelősséget!” - gyakran hallani ezt a felszólítást. Mondja a szülő a gyermekének, a férj a feleségének (vagy fordítva) és mondja nekünk az összes nőknek szóló magazin –Vállalj felelősséget a testedért! Időnként finoman, időnként Csernusi stílusban.  Néha egyre hangosabban, néha egyre ingerültebben és időnként, ennek ellenére az emberek nem vállalnak felelősséget.

Hogy lehet ez? Ha górcső alá tesszük a dolgot, kiderül, hogy nem a hangerővel van a probléma. Kiindulva abból az igazságból, hogy “Ha nem megy a kupleráj, nem a bútorokat kell lecserélni” nézzük meg, min kéne még változtatni. Nos, hogy lehetne megfogalmazni a felelősséget, mit jelent ez a szó?

Ilyenkor sokan azt mondják: “- Hogy-hogy mit jelent? Ez túl egyszerű kérdés! Vállalni a tetteink utáni következményeket!“ Ez igazság szerint legfeljebb a felelősség vállalás definíciója lehet, de semmi esetre sem a felelősségé. Lássuk a következő esetet:

Egy irodaházban utazok a tömött liftben, amikor már nem bírom tovább a szorító érzést és két emelet között szellentek egyet (habár ilyet egy nő sosem tesz). Ha azt mondjuk, hogy felelősség = vállalni a tetteim után a következményeket, akkor ebben az esetben a kezemet a magasba emelve, ezt kéne mondanom: –” ÉN voltam emberek, ÉN voltam!”

Hmm, nem, ez nem hangzik túl jól. Akkor tehát mi lehet itt a felelősség? Természetesen az, hogy nem teszem meg. Ebből a nézőpontból a felelősség nem más, mint

1, Vállalom, hogy az adott dolog megtörténik (pl. egy hónapn belül lefogyok három kilót).
2, Vállalom, hogy az adott dolog nem történik meg (pl. nem eszem meg azt a somlói galuskát este hét után, akár mennyire is vágyom rá).

Egy kedves részlet a Kis Hercegből:

- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.”
„- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.”